Harmadik generációs pedikűrös család második tagjaként végzem a pedikűr szakmát, amiben a mai napig aktívan dolgozom. Édesanyám fiatalon ismerte meg a szakmát és élete utolsó napjáig szívvel, lélekkel végezte. Ez a szakmai szeretet vezérelt engem is erre a pályára, bár első szakmám óvónő volt. Hosszú éveken keresztül foglalkoztam az óvodás gyerekekkel, mely számomra egy csodálatos világ a mai napig is. Az óvodában szerzett tapasztalataim segítségével a felnőttek oktatása lényegesen egyszerűbb. 

Sokan mondják rólam, hogy: “Szigorú, ritkán dicsér, sokat követel”. Követelni akkor lehet, ha előtte adunk, ezért célom, hogy megfelelő mennyiségű és minőségű oktatást tartsak. Úgy gondolom, dicsérni nem nekem kell, hanem a vendégeknek :). Szeretem, ha az oktatáson résztvevők gondolkodnak, hiszen a pedikűr olyan, mint a sakk – tudni kell előre, mit kell csinálni, és annak mi lesz vagy lehet az eredménye.

És hogy kik a harmadik generáció tagjai? A gyerekeim és a menyeim. Büszke vagyok rájuk azért, mert taníthattam őket, és azért mert nagyon jó szakemberekké váltak.